Boszorkány jellegű yōkai. Úgy tartják, az Ubume olyan nő szelleme, aki a gyerekszülésbe halt bele.
Alakja egy gyermeket tart a karjai között. Az arra járónak könyörög, hogy fogja meg gyermekét, majd eltűnik. Állítólag a gyermek súlya ezután nőni kezd, míg végül kiderül, hogy nem más, mint egy hatalmas kődarab vagy egy Jizō (buddhista szent szobor).
Több tudós is összefüggésbe hozta az Ubumét a Hitobashira (人柱 ~kb. "emberi oszlop": szüzek áldozása épület építésekor - v.ö.: Kőmíves Kelemen) jelenséggel, olyan esetben, mikor anyát és gyermekét áldozzák fel egy jelentősebb építkezés eredményessége érdekében.
Egy korai XVII. századi történet-gyűjteményben így írnak az Ubuméről: Amikor egy nő életét veszti, miközben egy gyermeket hoz a világra, maga a közöttük lévő spirituális kapocs válik szellemmé. Alakja egy csípőtől lefelé vérben ázó nő, aki zavarodottan így sír: "Obareu, obareu!" (Szüless meg, szüless meg!)
A Tokugawa-kori művészek előszeretettel festették meg Ubume alakját, mint "csípőtől felfelé meztelen nő, vörös szoknyában, karján csecsemővel" ábrázolták.
Kyōgoku Natsuhiko best-seller detektívregényében, az 1994-es Ubume no Natsu-ban (姑獲鳥の夏 ~kb. "Az ubume nyara") a történet központi szerepet kapott, és egyfajta Ubume-őrületet váltott ki, majd 2005-ben Jissōji Akio rendezésében, horror kategóriában filmre is vitték.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése