Földrajz

Domborzat 

A Japánhoz tartozó 6852 sziget Ázsia csendes-óceáni partvidéke mentén fekszik. A legjelentősebb szigetek északról dél felé haladva Hokkaidó, Honsú (a fő sziget), Sikoku és Kjúsú. A Rjúkjú-szigetek (vagy más néven Nanszei-szigetek), beleértve Okinavát, Kjúsú szigetétől délre fekszenek. Ezeket a szigeteket együttesen japán szigetvilágnak is szokták nevezni.
Az ország kb. 75%-a erdős, hegyes terület, amely alkalmatlan mezőgazdasági, ipari és lakossági használatra a meredek lejtők, a földrengések, a szélsőséges időjárás, a gyenge talaj és az esőzések által okozott földcsuszamlások miatt. Ez azt okozta, hogy a lakható területeken a népsűrűség az egekig szökött, főleg a partvidéki területeken. Japán a harmincadik legsűrűbben lakott ország a világon.
A felkelő nap országa a Cirkumpacifikus-hegységrendszer szeizmikusan aktív területén fekszik, három tektonikus lemez találkozásánál. Emiatt gyakoriak a földrengések, vulkanikus tevékenység észlelhető. A századok folyamán több, kisebb-nagyobb földrengés pusztított az országban, melyek gyakran okoztak gyilkos cunamikat (1995-ben a Nagy Hansin földrengés több mint 6400 embert ölt meg).

Japán az űrből, 2003 májusában

Vízrajz

Az ország szigetvilág jellegéből következik, hogy igazán hosszú folyók nincsenek. De mivel az éghajlat sokfelé esős, patakban, kisebb folyóban nincs hiány, ilyenek mindenfelé vannak.

Japán makákók fürdőznek Nagano meleg vizű forrásaiban

Éghajlat
Az éghajlat Japánban nagyrészt mérsékelt, ám északról délre erősen változik. Az országot hat nagy éghajlati övezetre lehet osztani:

• Hokkaidó – a legészakibb. Jellemzői a hosszú, hideg telek és hűvös nyarak. A csapadék nem gyakori, de a szigetet télen gyakran sújtják hóviharok.
• Japán-tenger – Honsú nyugati partvidékén az északnyugati szél telenként jelentős havazást okoz. Nyáron ez a terület hűvösebb mint a Csendes-óceán partja, de a főn jelenség miatt gyakran igen magas hőmérsékletek alakulnak ki.
• Közép-Japán – Tipikus kontinentális éghajlat jellemzi, a telek és nyarak, valamint a nappalok és éjszakák közti nagy hőmérsékleti különbségekkel. A csapadékmennyiség aránylag kicsi.
• Szeto-beltenger – A Csúgoku és Sikoku régiók hegyei pajzsként védik ezt a területet a szelektől, ami ennek a régiónak kellemes időjárást biztosít egész évben.
• Csendes-óceán – A keleti part télen hideg, gyakori a hóesés, a nyár viszont meleg a délkeleti monszunszél miatt.
• Délnyugati-szigetek – Éghajlatuk szubtrópusi, meleg telekkel és forró nyarakkal. A csapadék nagyon gyakori, főleg az esős évszakokban. A tájfunok időszakosak.

A fő esős évszak május elején kezdődik Okinava szigetein. Az ezért felelős mérsékelt égövi ciklon az év során észak felé halad, és Hokkaidón tűnik el végleg, általában július végén. Honsú nagy részén az esős évszak június közepén kezdődik el és körülbelül hat hétig tart. Nyár végén és ősz elején a tájfunok gyakran hoznak nagy mennyiségű csapadékot.

A Fudzsi, a szent hegy, előtérben egy sinkanszen és számos cseresznyefa

 

Élővilág, természetvédelem

Japán erdői kilenc ökorégiót alkotnak, amelyek tükrözik a szigetek éghajlatát és domborzatát. Délről észak felé utazva Rjúkjú- és Bonin-szigetek nedves trópusi és szubtrópusi erdeivel találkozunk először. A fő szigetek mérsékelt éghajlatú területein mérsékelt égövi lombhullató és vegyes erdőket láthatunk, a hideg északi régióban pedig fenyveseket.
Az ötvenes és hatvanas évek gyors iparosítása közben elhanyagolták a környezet védelmét. Azóta viszont nagy erőfeszítéseket tesznek az élhető környezet fenntartásáért. Sikereket is értek el. Jelenleg legfontosabbnak a következőket tartják: a városi légszennyezés csökkentése, a szennyvíz-kezelés, a vizek túlságos feldúsulása tápanyagokkal („algásodás”), a vegyszerek kezelése.
Japán élenjáró ország az új, környezetbarát technológiák fejlesztésében. Ezeknek mára a gazdasági jelentősége is nagy, exportálható árut jelentenek.

Nemzeti parkok

Hokkaido Rishiri-Rebun-Sarobetsu Nemzeti Park Shiretoko Nemzeti Park Daisetsuzan Nemzeti Park Akan Nemzeti Park Kushiro Shitsugen Nemzeti Park Shikotsu-Toya Nemzeti Park Tohoku Towada-Hachimantai Nemzeti Park Rikuchu Kaigan Nemzeti Park Bandai-Asahi Nemzeti Park Kantō Nikkō Nemzeti Park Oze Nemzeti Park Chichibu Tamakai Nemzeti Park Joshinetsu Kogen Nemzeti Park Ogasawara Nemzeti Park Fuji-Hakone-Izu Nemzeti Park

Chūbu Chūbu-Sangaku Nemzeti Park Hakusan Nemzeti Park Minami Alps Nemzeti Park Kansai Ise-Shima Nemzeti Park Yoshino-Kumano Nemzeti Park Chūgoku & Shikoku San-in Coast Nemzeti Park Daisen-Oki Nemzeti Park Setonaikai Nemzeti Park Ashizuri-Uwakai Nemzeti Park Kyūshū Saikai Nemzeti Park Unzen-Amakusa Nemzeti Park Aso Nemzeti Park Kirishima-Yaku Nemzeti Park Okinawa Iriomote Nemzeti Park

Természeti világörökségei

Az UNESCO a természeti világörökségek listájára vette:

• Jakusima - ősi cédruserdő
• Sirakami-szancsi - bükkös
• Siretoko-félsziget
• Fudzsi

forrás:
 wikipedia