Tanuki (狸)

A tanuki (狸) (Nyctereutes procyonoides viverrinus) magyarul nyestkutya egy Kelet-Ázsiában őshonos alfaja. Gyakran hibásan borznak vagy mosómedvének nézik őket a külső hasonlóságaik miatt, pedig ezek a fajták nem rokonai egymásnak.
A nyestkutyáknak ezen alfaja főleg Japánban őshonos, de Ázsiaszerte több mérsékelt övi erdőség mentén és fás sztyeppéken is megtalálhatóak.
A tanukik a japán néphiedelemben ősidők óta jelen vannak, rengeteg mese és monda szól róluk. Legfőképpen alakváltó képességükről híresek, mellyel átverik az embereket. Gyakran megjelenített figura a japán képzőművészetben. Sokszor láthatóak boltok és éttermek bejáratai előtt is szerencsehozó figuraként.

Japán nyestkutya, azaz tanuki

Jellemzői

Kinézete
A tanuki rókatermetű emlősállat de lábai rövidebbek. Fejszerkezete hasonlít a mosómedvéére, szeme körül fekete „álarc” van, ami lehúzódik egészen a nyakáig. Pofája fehér, lábai feketék, farka bozontos. Dús bundájának színe egyedenként változó, az okkersárgától egészen a feketéig terjedhet. Hangja vinnyogó, nem tud ugatni. Fogai igen aprók. Kifejlet állapotában 12-15 kilót nyom.

Táplálkozása
Éjszakai ragadozó állat, főleg gyümölcsökkel, bogyókkal, rovarokkal, halakkal, apró rágcsálókkal és kisebb emlősökkel táplálkozik.

Szaporodása
A szaporodási időszakban családi csoportokban élnek, máskor magányosan. Fogságban is tenyésztik. A fehér bundájú változatát házi  kedvencként is tartják. A nyestkutya (tanuki) az egyetlen olyan kutyaféle, amely téli álmot alszik.

Előfordulása
Kelet-Ázsiában őshonos faj, egyedei legnagyobb számban Japánban, Kínában és Észak-Vietnamban találhatóak meg. Mára már Oroszország nyugatabbra eső területein is előfordulhatnak. Az európai kontinensen viszonylag alacsony példányszámban vannak jelen, ugyanis ezekre a területekre főleg betelepítéssel kerültek. Magyarországon 1961-ben ejtették el az első példányt, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Azóta is szórványosan előfordul.
A tanukit szőrméje miatt Kelet-Európába telepítették, ahonnan hamar szétterjedt a keleti  részen.
 

 A tanuki elterjedése

A tanuki a népi közhiedelemben
Sokszor találkozhatunk tanukikkal japán szobrokon, festményeken. A tanuki a hengék egyik faját képezik a japán mitológiában, vagyis a rókákhoz hasonlóan, képesek tetszőleges alakot ölteni. Viszont, a rókákkal ellentétben (akik általában gyögyörű lányoknak álcázzák magukat), főleg nagy pocakú, nőcsábász csavargók vagy kolduló szerzetesek alakját öltik magukra.
 

Kinézet és szimbólumok
A tanukikat legtöbbször ugyanazokkal az attribútumokkal ábrázolják. Fejükön általában nagy kerek bambuszkalap van, ami segít elkerülni a balszerencsét és a betegségeket. A tanukik arcán mindig széles mosoly ül. Két nagy szemük segít jó döntéseket hozni. Egyik kezükben egy sakés kannát tartanak, amire a „hachi” (八, hacsi) kanji van festve. Ez a szerencsehozó szimbólumok számára utal. A sakés kanna az erényt jelképezi. A másik kezében vagy egy üres pénztárca, vagy egy kötelezvény van, ami a bizalom jelképe, és annak is, hogy soha nem fizet. A nagy, bozontos farok a sikerek elérésében ad segítséget, a hatalmas kerek has pedig határozottságot és nyugodt döntéskészséget mutat. Gyakran ábrázolják még őket hatalmas, földig érő herékkel is, melyeket poggyászként vagy dobként használnak utazásaik során. Ez pedig a pénzügyekkel kapcsolatos szerencsét hozza meg. Ez az ábrázolásmód a Kamakura-korban alakult ki.
A tanukik óriási heréit nem csak a képzőművészetben jelenítik meg: vidám gyermekdalok és mondókák is elmesélik.

たんたんたぬきの金玉は、

風もないのに、

ブラブラ

Tan Tan Tanuki no kintama wa,

Kaze mo nai no ni,

Bura bura

Ezt nagyjából így fordíthatjuk:

Tan-Tan-Tanuki heréi (kintama, 金玉, Szó szerint azt jelenti „arany” (金, kin) + „golyó” (玉, tama)

Ha a szél nem is fúj

Lengenek lengenek"

 

 Shigaraki Tanuki

Legendák
A tanukikról és az egyéb Yōkai-okról (妖怪, a Sintó hitvilágban létező démon, szellem vagy szörny) szóló legendák és történetek főleg a Buddhizmus Japánban való elterjedése előtt jöttek létre, ugyanis a buddhizmus térhódítása után a szellemvilág már jóval kevesebb figyelmet kapott.
A tanukik mágikus erejű lények, akik főképp alakváltó képességeikről híresek. A tanuki átváltozásának fontos eleme a falevél. Sok képzőművészeti alkotáson látható levéllel a homlokán ábrázolva. Egyes területeken azt tartják, hogy nem csak ő maga tud átváltozni, de képes tárgyak alakját is megváltoztatni. Több történet is számol be arról, hogy a trükkös teremtmények pénznek álcázott faleveleket adnak a kocsmárosnak, és így jutnak ingyen sakéhoz és ételhez.
Legfőképpen pocakos, alkoholista nőcsábászok és vándorló szerzetesek alakját szeretik felvenni.
Bár a tanukikat tréfáik ellenére kedves, szerethető lénynek mutatják be, a Kamakura és Muromachi korból maradtak fent mítoszok, melyek pontosan ennek az ellenkezőjét láttatják.
 
Kachi-Kachi Yama
Az egyik leghíresebb fennmaradt legendák egyike a Kachi-Kachi Yama (かちかち山). A történet szerint egy gazdának sikerült csapdába ejtenie egy tanukit, aki a földjén ólálkodott, majd fellógatta egy fára, hogy később megfőzze és megegye. Míg a férfi a városon kívül járt, a tanuki az életéért könyörgött a gazda feleségének aki éppen mochit készített. A nő szíve megenyhült rajta és elengedte őt. Miután elengedte, a lény ellene fordult, agyonütötte, és megfőzte levesnek a jószívű asszonyt, majd ezután fölvette annak alakját. A levest később felszolgálta a mit sem sejtő férjnek, magát pedig csak az étkezés után leplezte le.
A Japán szóbeszédben azóta is jelen van egy bizonyos ironikusan „tanuki-levesnek” nevezett recept.

Bunbuku Chagama
Ez a történet is a legismertebbek egyike, azonban a tanukikat egy teljesen más oldalukról mutatja be. Egy nap egy igazán szegény ember talált egy csapdába esett tanukit, megmentette, majd az hálából felajánlotta neki hogy teáskannává változik, ő pedig adja el, hogy legyen miből élelmet vásárolni a magának. Egy szerzetes meg is vette tőle és hazavitte a Morinji templomba (Morinji, Tatebayashi, Gunma prefektúra). Mikor a szerzetes a tűz felé tette a kannát, az elkezdett mozogni, táncolni, és össze-vissza szaladgálni a szobában. Onnantól kezdve az emberek csodájára jártak a Morinji templom, táncoló kannájának.
A templomot azóta is híres turista látványosságként tartják számon. Bejárata előtt huszonegy tanuki szobor áll, illetve megtekinthető a híres teáskanna is. 

 

 Yoshitoshi - Bunbuku Chagama

A tanuki a populáris kultúrában
A tanuki a Japán populáris kultúra visszatérő karaktere, számos filmben, animációs filmben és videojátékban is ábrázolják.

Videojátékok

A világhírnek örvendő Super Mario Bros. 3, Super Mario 3D Land, New Super Mario Bros. 2 és Super Mario 3D World játékokban a hős, Mario, fel tud ölteni egy tanuki ruhát. A ruha felöltésével képes lesz annak minden, a mitológiából ismert képességét alkalmazni.

A Nintendo 3Ds specifikus Animal Crossing videojáték szériában Tom Nook egy visszatérő karakter, egy tanuki, csakúgy mint unokaöccsei, Timmy és Tommy.

Anime és manga

A Ghibli Stúdió Pom Poko című animációs filmje egy csapat tanukiról szól, akik alakváltó varázserejükkel próbálják megmenteni élőhelyüket az emberek pusztításától.

Kishimoto Masashi Naruto című manga és anime szériájában, Gára erejét a testébe zárt egyfarkú tanuki démontól kapja.

Oda Eiichiro One Piece című anime és manga szériájában Choppert gyakran tévesztik össze egy tanukival furcsa megjelenése miatt.

Watsuki Nobuhiro Ruróni Kenshin című manga szériájában Kamija Kaorut gyakran hasonlítják a tanukikhoz.

Takahashi Rumiko InuYasha című manga és anime sorozatában Hachiemon is egy tanuki, akinek ezt neve is szimbolizálja.

Érdekességek

November 8-a, vagyis 08.08. a tanuki ünnepének napja. Ezzel a tanuki ábrázolásokon megtalálható nyolc szimbólumra utalnak.

A tanukikat finom tapintású szőrük miatt vadásszák, illetve telepítik be bizonyos országokban. Sok ruhára pedig úgy teszik rá bundájukat, mintha az műszőrme lenne. Erre a tényre néhány évvel ezelőtt egy állatvédő szervezet világított rá.

Ez az egyetlen kutyaféle, ami téli álmot alszik.

1994. október 31-én egy Japán csillagász Kobayashi Takao egy a naprendszer kisbolygó övében található aszteroidát fedezett fel, mely a "10154 Tanuki" nevet kapta.

A nagy túlélő

A nyestkutya túlélőnek számít abból a szempontból is, hogy bár erdei ragadozó állat, de remekül elél a városi hulladékon is. Ugyanakkor nem kell attól tartani, hogy a borzokhoz vagy mosómedvékhez hasonlóan letelepednének a városi környezetben, mert elsősorban a tó-, és folyópartokat, valamint az egyéb vizes élőhelyeket kedvelik. Látszólagos ártalmatlanságuk miatt megítélésük mégsem egységes, hiszen a gazdálkodók nem rajonganak értük. A nyestkutya a természetben jól megél, kígyót-békát fog, elhullott állatok tetemeit falja föl, olykor bogarakat és halakat is, sőt partra vetett kagylóval is képes jóllakni. Az ember lakta területeken azonban a hívatlan látogató beoson a tyúkólba egy csinosabb darabért is, máskor pedig a földeken garázdálkodik, tejes kukoricát, szőlőt, dinnyét nassol.

Télen alszik, egyébként képes halált tettetni

Ennek a kutyafélének az egyik legnagyobb ellensége az ember társául szegődött vadászkutya, főleg a kistermetű kotorék ebek. De a fiatalabb példányait szívesen fogyasztják farkasok, rókák, esetleg a vadászó madarak is. A kutyafélék közül egyedül a nyestkutya képes tettetni a halált, így sokszor csak látszólag kerül ki vesztesen ezekből a viaskodásokból. Ennyi ellenséggel akár veszélyeztetett faj is lehetne, ám a nyestkutya-szaporulat akkora, hogy a nagyszámú veszély ellenére is növekvő populációban él Európában is. Ennek a gyarmatosító útnak egy mérhető állomása Finnország, ahol már 45 ezer példánya él. Az északi területek elhullott vadjait szívesen fogyasztó nyestkutyáknak a másik ellensége a tél. A gyakran mínusz húsz fok alatti hőmérséklethez épp ezért úgy alkalmazkodtak, a kutyafélék közül egyedüliként téli álmot alszanak. A nyestkutya élete első éveit vándorlással tölti, így újabb területeket fedez fel. Észak-Európából az utóbbi évtizedekben délebbre merészkedett, így került el Szlovákiába, Csehországba, Ausztriába és Magyarországra is. Hazánkban 1961-ben regisztrálták az első példányokat, s azóta nincs olyan megye, ahonnan legalább egy alkalommal ne jelezték volna jelenlétét. Az utóbbi években Hajóson, a Hortobágyon, a Fertő-tónál látták egy-egy példányát.

Itt még írók róluk.


Forrás:
wikipedia
http://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/tanuki.html
http://nippon--nihon--japan.blogspot.hu/