Tanuki (狸 vagy タヌキ)

Tanuki, (狸 vagy タヌキ) magyarul japán nyestkutya.
Nyugaton gyakorta nézik borznak vagy mosómedvének. Pedig e kettővel ellentétben általában szerencsét hoz, vidám és pajkos. Egész Japán-szerte gyakoriak a tanuki szobrok, templomok, szentélyek, éttermek és különösen tészta boltok bejáratainál. Gyakran van ezeken hatalmas, kúp alakú kalap, kanna a kezükben, vagy szaké az egyik, váltó, esetleg üres pénztárca a másik kezükben. A hagyományos tanuki ábrázolásokon azonban rendszerint nagy kerek hassal és hatalmas földig érő herékkel ábrázolják őket. Amit a hátukra vetnek, mint utazó a poggyászát, vagy dobként használják. Ez a mulatságos ábrázolásmód a Kamakura-korban alakult ki. Újabban készültek olyan megjelenítések is, ahol a heréik helyett a hasukon dobolnak. A tanuki a hengék egyik faját képezik a japán mitológiában, vagyis a rókákhoz hasonlóan, képesek tetszőleges alakot ölteni. (Viszont a rókák a tanuki-val ellentétben általában gyögyörű lányoknak álcázzák magukat.)

Utagawa Kuniyoshi 1852-es Tanuki ábrázolása

Japánban november 8-át a tanukik ünnepévé nyilvánították, mivel a tanukik nyolc különleges jellemvonással és tárggyal rendelkeznek, ami szerencsét hoz, és a császár is ebben a hónapban teszi híres látogatását.

Nyolc szerencsés jellegzetessége az alábbi:
(1) Egy olyan bambuszkalap, ami megvéd a bajjal szemben.
(2) Nagy szemek, amivel észlelni lehet a környezetet és segít meghozni a jó döntéseket.
(3) Az erényt jelképező szakés palack.
(4) Nagy farok, ami állhatatosságot és erőt ad, segít a sikerekben.
(5) A hatalmas herék, szerencsét jelentenek a pénzügyi életben.
(6) Egy értékpapír, a bizalom szimbóluma.
(7) A nagy has merész határozottságot jelképez.
(8) A barátságos mosoly.

 A Kamakura- és Muromachi-korból fentmaradtak tanukikról olyan mondák is, ahol vészjósló gonosz alakként jelennek meg. Például ebben a korban íródott Otogizósiban található "Kachi-kachi Yama" című történet is ilyen. Ez a mese egy olyan tanukit mutat be, aki agyonüt egy öregasszonyt bottal. Majd miután megfőzte, felszolgálja azt a mit sem sejtő férjének. A folklórban fent maradt egy ironikus recept is "Tanuki leves" névvel. A legtöbb történet azonban ártalmatlan lényként mutatja be ezt az állatot, aki a társadalom tevékeny és hasznos része.

Több kolostornak vannak legendái arról, hogy egy régi szerzetesük valójában alakváltó tanuki volt. Mielőtt átváltozik, a tanuki falevelet tesz a fejére. Főleg nagy pocakú, nőcsábász csavargók vagy kolduló szerzetesek alakját öltik magukra.

Néha úgy tartották, hogy a tanuki valójában egy Tsukumogami, egy olyan használati tárgy, ami életre kel, miután legalább száz évig használták. Egy híres történet, a "Bunbuku Chagama" egy olyan tanukiról mesél, aki teáskannává változott, így tréfálva meg egy szerzetest.

Egy másik legenda azt meséli el, hogyan csapott be egy tanuki egy vadászt azzal, hogy faággá változtatta a karjait, és egy fa mögé állva időnként kinyújtotta azokat.

A mesebeli tanuki imádja a szakét. Az italért azonban sosem fizet, csak pénznek álcázott faleveleket ad a kocsmárosnak, s mire a trükkre fény derül, a tanuki már árkon-bokron túl jár.

Itt még írók róluk.

Nagyon sok anime-ben szerepel tanuki. Egy párat leírok. De ha ti is tudtok olyan animet amiben szerepel, egy nyugodtan írjátok meg kommentbe. Szerepelnek tanukik a: Pom Poko,  InuYasha, Ino X Boku SS, Udon no Kuni no Kiniro Kemari

Forrás:
wikipedia
http://nippon--nihon--japan.blogspot.hu/